Grand Opening on February 16th, 2002/ Firmeneinweihung / A cég felavatása deutsche Version english version
	A helyi lakosok és a zenei világ kitüntetett érdeklodése mellett nyitott meg a JA Musik GmbH egy új üzemet Budaörsön, amely lényegében a Budapest felé vezeto autópálya mellett, a fováros közelében található.
	Ezért alapította meg a markneukircheni JA Musik GmbH 2001-ben a Sternberg Hangszermanufaktúra Kft.-t, mint a markneukircheni Vogtländische Musikinstrumentenfabrik GmbH (B&S) leányvállalatát. Ott, Markneukirchenben képezték ki az elmúlt év folyamán a gyár jövobeni alkalmazottait, akik Juhász Zoltán ügyvezeto igazgató, képzett rézfúvós hangszerész mester irányításával kezdik meg a rézfúvós hangszerek gyártását trombitától a kürtökön át az eufóniumig. A gyárépület egy zöld mezo közepén áll a BITEP ipari parkban, benne a rézfúvós hangszerek ezüstözését illetve lakkozását szolgáló legkorszerubb zsírtalanító berendezéssel, ultramodern galvanizáló és lakkozó berendezéssel. A képen Juhász Zoltán
	A kézmuves, kisüzemi alapokon létesített rézfúvós üzem felállításával további magyar hagyományokhoz kapcsolódik a Gerhard A. Meinl vezette JA Musik GmbH. Részben, mert a 2. világháborúig Magyarországon a rézfúvós hangszerészek saját termékeket is eloállítottak, másfelol pedig a magyar kézmuves munka kultusza, híre általában is ismert volt egész Nyugat-Európában, elég csak a kerámia-, arany- és ötvösmuvességre gondolni. Ezért választotta a JA Musik Gruppe az újonnan alapított cég számára az akkori idoszak kisüzemi hagyományokkal rendelkezo hangszerész szakmájának ismert személyiségérol a Sternberg nevet.
	A gyáravatót egyfelol Budaörs, az annak idején dunai svábokkal benépesített (emiatt Wudersch néven is jegyzett) település római katolikus plébánosa, Varga János foesperes, másfelol Wittinghoff Tamás polgármester celebrálta. A megnyitót muzsika kísérte, amelyért részben a Városi Zeneiskola Fúvószenekarát, részben pedig az óriási nemzetközi sikereket aratott Ewald Rézfúvós Kvintettet illeti köszönet. A kvintett a JA Musik-Gruppe támogatását élvezi, aminek révén a muzsikusok a cég által készített B&S és Antoine Courtois Paris hangszereket használják.
	Budaörs város nagyon boldognak mutatkozott az új vállalkozás megtelepedése miatt és a városi címer használatát engedélyezte a Joseph Sternberg márkavédjegy létrehozásakor.
	Gerhard Meinl, a JA Musik GmbH, de ugyanúgy a Sternberg Kft. ügyvezeto igazgatója és többségi tulajdonosa magától értodoen nemcsak a francia, norvég, német, amerikai japán és természetesen magyar zenei kereskedoket hívta meg erre az alkalomra, hanem sok muzsikust is, akik már régóta szoros munka- és baráti kapcsolatban állnak vele; köztük volt például Szabó László tubamuvész, a Zeneakadémia professzora, a fiatalok közül két máris világsztár. Boldóczki Gábor trombitamuvész (hangszere B&S trombita) és Szentpáli Roland tubamuvész (aki Melton és B&S hangszereken játszik). Televíziós felvételek is készültek és általában elmondható, hogy Magyarországon elragadtatás érzodik az új gyár léte, a saját hangszerek eloállítása miatt. A húszfos gyárban most márciusban elkezdodo folyamatoknak már a folytatása is megtervezett; egyelore üzleti alapot az az értéknövelo tevékenység jelent majd, amelynek keretén belül a markneukircheni Vogtlândische Musikinstrumentenfabrik GmbH-ból érkezo hangszeralkatrészekbol összecsiszolt és felületkezelt kész instrumentumok indulnak vissza Szászországba, hogy onnan piacra kerüljenek. Ezzel párhuzamosan elkezdodik a cég saját hangszereinek kialakítása, amelyek Joseph Sternberg Budaörs márkanévvel indulnak majd a világpiacra. Ehhez sok kutató- és fejleszto munka szükséges, valamint az a képesség, hogy a kiemelkedo magyar muzsikusokhoz fuzodo kapcsolatot nagyon magas szinten tudja ápolni maga a Sternberg Kft. is. Tervezzük, hogy 2003-tól rézfúvós hangszerésztanulók képzésével is foglalkozik a Sternberg Kft., akik aztán a rézfúvós hangszerek végso megmunkálásának egy új, és ismét sajátosan magyar kézmuves hagyományának továbbélését segíthetik elo. 20.2.2002
Home	További fényképek a 2002. február 16-i gyáravatóról